Cadiz

A hatodévem a szülészet-nőgyógyászat gyakorlattal kezdődött, amit Spanyolországban egy szép kis óceán parti városban töltöttem. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az elsőként megjelölt városba, Cádizba utazhattam. Egy barátnőmmel együtt utaztam, aki sebészet gyakorlaton volt.

Madridig repültünk, onnan pedig buszra szálltunk röpke 7 és fél órára. A helyi CP csak úgy spanyolosan , 1 óra késéssel érkezett meg, de addig legalább megkávéztunk. Elvitt minket a szállásra, ami az óvárosban volt, közel az óceánparthoz. Két fős apartmanokban laktunk, amik teljesen fel vannak szerelve (hűtő, mikro, tűzhely, mosógép, TV, wifi). A kórházi ebéd elég drága, és csak zsebpénzt kaptunk, szóval mi inkább a főzést választottuk, mivel a konyhában minden volt, ami ehhez kell. A boltokban az itthonihoz hasonló áron, vagy még olcsóbban is be lehetett vásárolni. Persze esténként mindig egy tapas bárban kötöttünk ki a többi cseregyakorlatos hallgatóval.
Nagyjából minden nap bent voltam a kórházban, ügyelni is kellett. A kezdeti meghökkenést, hogy nem tudok spanyolul, viszonylag gyorsan feldolgozták és találtam egy-két orvost, aki beszélt angolul. Főleg velük voltam, meg persze a többi hallgatóval. Minden esetre, ha van időd, nem árt egy kis spanyol nyelvtudást magadra szedni mielőtt nekivágsz. 
A közlekedés egész jó. Egy busz elvisz a szállástól a kórházig, bár a buszjegy nem olcsó. Gyalog 1 óra, szóval nem a legjobb választás az sem. Nekünk segített az egyik CP, hogy az egyetemen kölcsönözhessünk biciklit, amihez egész jutányos áron jutottunk. Biciklivel jól lehet közlekedni, van bicikli út is, bár szembe széllel volt, hogy 35 perc is kellett, hogy hazatekerjek a kórházból.
A város nagyon hangulatos, igazi mediterrán kis ékszerdoboz. Ha nem utazol a környező városokba, akkor ott is el lehet tölteni az időt. Mi azért elég sokat utaztunk. Voltunk Sevilla-ban, Tarifán, Gibraltáron, de sok más városba is könnyen el lehet jutni a hétvégéken. Olcsón lehet szállásokat is találni, szóval az sem lehet kifogás a kirándulásra. A szabadidős programokat főleg magunknak szerveztük, de szerintem ez nem volt baj. Az egyik CP San Fernandoban lakott, ahol volt egy Feria, olyasmi, mint nálunk a búcsú csak sokkal-sokkal nagyobb és több ember van. Ez volt az egyik program, amit nem mi találtunk ki. Egy másik napon pedig elmentünk kirándulni a közelbe, aminek a végén egy hegyi patakban fürödtünk. Na annak pont ugyanolyan a hőmérséklete, mint itthon, csak amikor kijön az ember nem kell olyan sok idő, hogy felmelegedjen . 
A papírok közül az akkreditációs igazolást egy kicsit bonyolult volt beszerezni. Ezt csak akkor írták alá, amikor már kint voltam, de mivel a hatodév csak július közepén kezdődik és én július 1-jével kezdtem a gyakorlatot, így volt időm eljuttatni a dékániba ezt az igazolást is. Ami még fontos lehet, hogy ebben a városban megkövetelik a felelősségbiztosítást, amit itthon csak az AEGON köt, ami 1 évre szól és nagyon drága. Körülbelül 2 hét után sikerült elintézni egy ottani biztosítóval, hogy biztosítson minket. Így lett felelősség biztosításunk is, jóval olcsóbban mintha itthon kötöttük volna.
Egyébként nagyon vidámak az emberek és segítőkészek. Jó idő van, szinte mindig süt a nap. Persze azért az afrikai szél, a Le Vante hozott néha egy-két bárányfelhőt. Ettől függetlenül a naptejet ne felejtsd otthon, mert mi a felhők alatt is leégtünk! 
Szerintem nagyon jól jártam, hogy ebben a városban tölthettem egy hónapot, és csak ajánlani tudom mindenkinek.

Téglási Vanda

 

2012.decemberében Spanyolországra esett  a választásom a helyelosztón, mert mindenképpen valami mediterrán országba szerettem volna menni. Mikor kiderült, hogy egyik barátnőm is ide utazik, elhatároztuk, hogy együtt megyünk. Természetesen a városok kiválasztásánál fontos szempont volt számunkra, hogy tenger/óceán közelben legyen. Elsőként Cadizt is jelöltük meg,s szerencsére meg is kaptuk.

Emlékeimben az élt, hogy a fapados légitársaságok nem olyan drágák, de sajnos a repülőjegy egy útra 30 ezer forint volt a táskákkal, s visszafele 45 ezer. Legegyszerűbb odajutni, ha  Madridig repülővel mentek, s utána busszal(8 óra) vagy vonattal mentek tovább! A vonat út fele olyan hosszú, de kétszer olyan drága, szóval mi a buszt választottuk, egyszer ki lehet bírni, sőt éjszaka ment, szóval aludni is lehetett rajta.

Megérkezésünkkor az ottani cp várt minket és kocsival elvitt a szállásunkra. A szállásunk a régi városrészben volt, 25 percre busszal a kórháztól! Azonban minimális árért tudtunk biciklit bérelni, és azzal mentünk a kórházba az óceánparti bicikliúton. A város egyébként nem túl nagy, gyalog/biciklivel is el lehet jutni majdnem mindenhova. Mindezen felül a kollégium egy apartman ház volt, saját szobával, s konyhával, melyen 2-en osztozkodtunk, 2 percre az óceántól.

Sajnos a spanyolok nem igazán beszélnek jól angolul, de el lehet boldogulni azért a városban nélküle, de jobb ha előre felkészültök erre. Ez az orvosokra is igaz, a nekem szánt tutor nem beszélt angolul, de azonnal  kerítettek helyette nekem egy fiatal rezidenst, aki folyékonyan beszélte a nyelvet, és nagyon kedves  is volt. Sebészet gyakorlatomat töltöttem itt, minden nap benn kellett lenni a műtőben, és csak kérésre engedték, hogy segítsek néha. Spanyolországban elméletileg az orvostanhallgató, csak nézheti a műtéteket, mert az asszisztálás a rezidens dolga. Viszont a tutorom minden műtét előtt, s után magyarázott egy kicsit. A légkör nagyon kellemes volt,  még ha nem is értettem miről poénkodnak néha az orvosok, szerettem a kórházban lenni, mert mindenki kedves és mosolyog.

12-en voltunk a városban, s inkább magunknak szerveztük a programokat. Az ottani cp-k összesen 2 programot szerveztek nekünk, de azokra megérte elmenni, mert sehol sem hallottam azokról a helyekről.  A környék nagyon szép, érdemes elmenni Sevillába, Tarifába, Gibraltárba, és ha belefér Granadába is. Ha búvárkodni szeretnél arra Tarifán van sok lehetőség, de sajnos igen drága. A városokba szintúgy busszal mentünk, mert olcsóbb, mint vonattal. Ezenkívül érdekesség, hogy Gibraltárban szabadon élnek a majmok. :) Mindenképpen megéri elmenni.

Az idő minden nap nagyon meleg volt, csak egyszer esett. Viszont néhány meleg ruhát is megéri vinni, mert a buszokban borzasztóan megy a légkondicionálás.

Összességében az árak hasonlítanak az itteniekhez, és meglepően olcsón lehet szállást kapni a környező városokban. Tekintve, hogy volt konyhánk, mi minden nap főztünk magunknak, s esténként elmentünk egy kis tapast enni a környező helyekre.

Aminek érdemes utána járni, az a Malpractice biztosítás. Magyarországon emlékeim szerint 1 biztosítót találtunk, aki meg csinálta volna nekünk, de nagyon drágán. Emiatt kissé aggódtunk, de egy kinti biztosító végül is elvállalta ezt, talán összesen 10.000 Ft-ért.

Összességében nagyon élveztem a kinn létet, ha lehet még egyszer elmennék.

Bakó Krisztina

 

 

TDK csere
 

2014 júliusában kezdődött az egy hónapos TDK cseregyakorlatom Cadizban (Spanyolország), a témám: gyermekgyógyászat- neonatológia. Összesen hatan vettünk részt a programban, de ebből csak ketten a TDK részen.

Legelső nap természetesen megbeszéléssel kezdődött. A cseregyakorlatos diákok számára kijelölt mentor rögvest 2 puszival üdvözölt bennünket. Mondanom se kell, utána pár másodpercig szóhoz sem jutottam. Tény, ami tény, a spanyolok nagyon közvetlenek.
Majd megkérdezte, hogy igazából mi érdekel bennünket, mivel szeretnénk foglalkozni, inkább klinikum, vagy inkább kutatás. Engem személyesen a klinikum jobban érdekel, ezért meg is ragadtam az alkalmat, s így történt hogy a következő 4 hétben egyetlen egy pipettát sem láttam, csak sok-sok gyereket.
Első két hétben a neonatológián voltunk, intenzív osztályon. Jó párszor bementünk császármetszésre, babákat etettünk, vérképeket, rtg-t nézegettünk, és vizitre jártunk. Sajnos az orvosok 95%-a nem beszél angolul, és a koraszülötteken még az alapvető vizsgálati módszereket sem tudtam gyakorolni, ráadásul az osztály engem sajnos személy szerint nagyon megviselt. (Hiába mentünk minden nap gyermekágyra is, és hiába láttunk szüléseket, az időnk nagy részét mégis a koraszülött intenzíven töltöttük, amihez hatalmas lelkierő kell.) 
Ezért a második hét végén felkerestük a mentorunkat, és kértük az áthelyezésünket. Így a gyakorlat hátralévő részében gyermek sürgősségire kerültünk. Szerencsére egy első éves rezidens lány mellé osztottak be, aki habár szintén nem tudott angolul, de legalább megpróbált magyarázni. Ezt már sokkal jobban élveztem, és hasznosnak is találtam.
Összességében tetszett a gyakorlat, biztos még többet profitáltam volna, ha tudok spanyolul. A kórház modern, légkondicionált, jól felszerelt, szervezettebb, mint az itthoniak.

A szállásról
Eredetileg a cadizi kollégiumban kaptunk volna szállást, de utolsó pillanatban ezt a kollégium megtagadta, ezért San Fernadóban hatan 2 apartmanba lettünk elosztva. San Fernando Cadizzal szomszédos, fél óránkét járt át busz. A jegy 1,90 Euró, de ha megveszel egy bizonyos kártyát, akkor már csak 1,20. Cadizon és San Fernandón belül többnyire gyalogoltunk, habár vannak buszok, de drágák és ritkán járnak. A mi apartmanunk elég tágas volt. Nagy és jól felszerelt konyha, 2 fürdőszoba, mosógép, nappali, mindenkinek saját szoba, ebből az egyikben francia ágy, valamint plusz matrac, és 2 kanapé gondoskodott arról, hogy a látogatóba jövő barátoknak is legyen mindig hol aludniuk.

Étkezés
Napi 5 eurót kaptunk étkezésre, amiből szinte sehol nem tudsz jól lakni, ezért én többnyire főztem, magammal vittem a kórházba. Ott volt hűtő is, mikró is, evőeszköz is. 

Social-program
Nagyon jó CP-ink voltak, örök hála nekik, mindig lehetett rájuk számítani. Elvittek minket 1-2 környező kisvárosba, tengerpartra, vidámparkba, kajakozni, várost nézni és rengetegszer bulizni. 
Esténként a CP-k nélkül is volt hogy összejött a társaság egy jót enni, kártyázni, játszani és főleg inni. 

Utazás
Oda felé Brüsszeli átszállással mentem Sevillaba repülőgéppel, majd onnan vonattal San Fernandoba. Előre megvettem a vonatjegyet is, amit ajánlok mindenkinek, mert így már nem kellett időd eltöltenem a pályaudvaron. Mivel óránként jár, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az este 10-essel, vagy 11-essel mész tovább. Viszont gyorsabban értem oda, mint számítottam, így pont elértem az egyel korábbi vonatot, csakhogy arra nem érvényes az előzetesen megvásárolt jegy. De kicserélni is gyorsabb, mint újat venni. (5 percem volt rá, sikerült ). Visszafele, már Sevilla-Barcelona- Budapest útvonalon jöttem. Ez annyival jobb, hogy elég közel van a belvároshoz a reptér így még búcsúzóul sétáltam egyet Barcelona utcáin és a tengerparton. (ha pl. 5 órát kell várnod a reptéren, mindenképp ajánlom, hogy 2-3 órát a városban tölts el!) 

Látnivalók
Cadiz belvárosa is csodálatos, mindenképp megér egy délutánt, vagy akár többet is rászánni. A környék egyik legszebb partszakasza pedig Zahora, szintén melegen ajánlott. Gibraltár pedig szemérmetlenül közel van, ezért ha van rá mód kár lenne kihagyni. Árulnak szervezett utakat is, szerintem elég drágák, mi autót béreltünk. 

Időjárás
Mindenképp legyen nálad pulcsi- kardigán. Habár elég délen van, az óceánnak köszönhetően elég szeles, az esték hűvösek. Ezzel szemben viszont még a hűvösebb napokon is meleg volt Cadizban az óceán, köszönhetően a lassan mélyülő, homokos partnak. Azért voltak meleg napjaink is, napszemüveg, új nélküli póló ilyenkor elengedhetetlen. Fontos: a szél miatt nem érzed, hogy éget a nap, pedig DE! A társaság nagy rész az első nap pecsenyére sült. Mindig legyen nálad naptej!

Kovács Réka